Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Mi vezeti a vezetõket? Vállalati döntéshozók médiahasználata. antennamagazin.hu, 2007. I. negyedév. Részlet a cikkbõl. Egy vállalat infokommunikációs vezetõje értékes ember. Értékes a cégnek, hiszen döntéseitõl függ a munkafolyamatokat átszövõ informatika hatékonysága, rajta múlik a távközlési kiadások féken tartása. És értékes a „másik oldalnak" is: az õt hirdetéseikkel meggyõzni kívánó szolgáltatóknak, gyártóknak, forgalmazóknak, és ezzel a médiumoknak és a marketingkommunikációs biznisz összes többi szereplõjének. Összeállításunkban a BellResearch kutatási eredményei alapján röviden áttekintjük, honnan szereznek információt és milyen médiumokat „fogyasztanak" a hazai üzleti szféra infokom-döntéshozói. Médiahasználati sajátosságok Újsággal a kézben vagy a tévé képernyõje elõtt a vállalati vezetõ is csak ember, gondolhatjuk - ami részben igaz is. A döntéshozók médiahasználata a lakosság szokásaihoz sok területen hasonlít, számos lényeges eltérés is kirajzolódik azonban a kutatási eredményekbõl. A leginkább szembetûnõ ezek közül a médiahasználat intenzitása: a vizsgált vezetõi kör átlagosan mintegy napi három és fél órát tölt bármilyen médiafogyasztással, ez pedig messze alatta marad annak a jóval több mint négy órának, amit egy átlagos honfitársunk naponta csak televíziózásra fordít. A különbözõ médiumokkal töltött kevesebb idõ mindemellett eltérõ struktúrát is jelent. Az infokommunikációs döntéshozókra jellemzõ médiacsomagban a lakosságénál nagyobb - bár így sem meghatározó - szerepet kapnak a különbözõ nyomtatott sajtótermékek, míg az internet egyértelmûen az elsõdleges, legtöbbek által igénybe vett információforrásnak tekinthetõ ebben a körben. A nyomtatott sajtó szerepét a döntéshozók tájékozódásában már csak azért is érdemes kiemelni, mivel a médiafogyasztással töltött idõ egyötödét töltik az IT- és távközlési vezetõk újságok, folyóiratok, magazinok olvasásával, ami viszonylag soknak számít, ha figyelembe vesszük például az internet helyettesítõ hatását. Az elektronikus médiumok (rádió, televízió, internet) figyelemelszívó hatása azért ebben a körben is igen erõs. Ezt igen plasztikusan szemlélteti például az, hogy e három médium egyenként is legalább 25 százalékkal részesedik a hetente átlagosan médiafogyasztással eltöltött idõbõl, együttesen pedig a médiára fordított idõ négyötödét fedik le. Azzal persze tisztában kell lennünk, hogy pusztán az egyes csatornák súlya a médiakosárban nem jelzi azok valódi fontosságát. Legalább annyira jellemzi a médiahasználatot az egyes csatornák megítélése, értékelése, valamint az, hogy azokat a döntéshozók jellemzõen milyen célra, milyen szituációkban, milyen témakörben veszik igénybe. Élen a net Az infokommunikációs beszerzésekkel kapcsolatos döntések elõkészítése során a legtöbben elsõként a webhez fordulnak, és úgy tûnik, helyesen is teszik: az általános megítélés szerint ez a forrás a leghasznosabb, ebben a pár fõs vállalkozások cégvezetõitõl a nagyvállalati döntéshozókig mindenki egyetért (bár a használati minták különböznek). A hálón töltött átlagos idõtartam a vezetõk körében meghaladja az 1 órát, így ez a médium részesedik a legnagyobb súllyal a médiakosárból. A vélemények szerint az online üzenetek biztosabban elérik az infokom-döntéshozókat, akik az internetet a modern és innovatív cégek hirdetési eszközének tekintik. A teljes cikk itt olvasható. Mi vezeti a vezetõket? Vállalati döntéshozók médiahasználata. antennamagazin.hu, 2007. I. negyedév.